Search

Ma és öt éve

Updated: Sep 21

Szeptember tizenkilenc öt évvel ezelőtt - 2015-ben - is szombatra esett.


Erre jól emlékszem. Az volt életem egyik legszerencsésebb napja.

Nem haltam meg, nem amputálták le a lábam.


Egy időben sokat "hakniztam" a sztorimmal, és még a mai napig gyakran előkerül, de már teljesen más térből tudok beszélni róla.





Továbbra is azt gondolom, hogy a világ legszerencsésebb embere vagyok, nem csak amiatt, hogy megmaradt a lábam, de amiatt is, hogy azt választottam, időt kérek az akkori sivár életemből.


Emlékszem, hogy a baleset előtt is imádtam füzetekbe irogatni - akkoriban még nem úgy hívtam, hogy naplózás - de szerettem arról írni, hogy milyen jövőt szeretnék teremteni.


A baleset előtti utolsó bejegyzésemben egy mondaton belül ötször szerepelt az IDŐ szó:

több én-idő, több idő utazni, több idő tanulni, több idő erre-arra... Hát kaptam időt.

Többet, mint reméltem.


Most már tudom, hogy a kéréseink mindig megjelennek! Legtöbbször nem olyan formán, ahogy azt mi előre jól elképzeljük, eltervezzük.


Kérj és kapsz, ez az Univerzum törvénye. Még mindig tanulom én is.

Talán nem is tudok olyan dolgot mondani, amit kértem és ne jelent volna meg előbb vagy utóbb.





Visszatérve a szerencséhez. Én egész életemben szerencsés voltam, még a szerencsétlennek tűnő helyzetekben is. Tudod miért? Mert ezt választom.

Az a nézőpontom, ha elveszítek valamit, tudom, hogy valami jobbat fogok kapni.

Ha nem kapok meg valamit, amit akarok, az azért van, mert valami sokkal jobbat fogok kapni.


Itt van például ez a baleset. Nézhetném onnan, hogy milyen szerencsétlen vagyok, amiért ez "történt" velem. 5 nagy műtét, 9 hónap ágyban fekvés, megszámlálhatatlan órák a rehabilitáción, sírás, fájdalom, veszteségek, a lábam soha sem lesz 100%-os - ami egy normális embernek természetes az nekem nem.

De mi van, ha semmi sem csak úgy történik velünk?

Mi van, ha mindent, az életünkben MINDENT mi teremtünk?!

Abban a pillanatban, hogy azt mondjuk: ez történt velünk, érvénytelenítjük a végtelen lényünket!


A végtelen lény teremt! Egy végtelen lénynek muszáj teremteni!

Jártál már úgy, hogy valami elsőre nagyszerűnek tűnt, majd kiderült róla, hogy egy csapás és fordítva... Volt már olyan, hogy valami szörnyűség történt veled, majd később rájöttél, hogy egy áldás!?


Ha nem rakosgatnánk mindent a jó-rossz, helyes-helytelen dobozokba - csak tűnödöm - mennyivel gyorsabban tudnánk egy-egy helyzetet megváltoztatni?!


Eszköz: Ha ez nem egy probléma, hanem lehetőség, akkor most mit választanék?

Ma 2020. szeptember 19-e van. Pont 5 éve ezen a napon teljesen más terveket szőttem, más volt fontos.

Ma az Access Consciousness Facilitátor képzőjének második napján ülök, egy gyönyörű helyen, ahová lakni jár a fény.


Egész nap csak vagyok és tűnődöm: Hogyan lehetek ennyire szerencsés, hogy ez az én életem?


Az elmúlt öt évben más választásokat hoztam, igyekeztem minden nap többet választani önmagamból, az életemből, az életből. Voltak rossz napok is, voltak furcsa sztorik, de választottam a lelkesedést. Kitartóan!


Ma ahogy itt ülök, eszembe jut az a nap, mikor besétáltam Palacskó Andráshoz az első Elengedés-, Access Bars-, Access Consciousness Alapozó tanfolyamaimra.

Sosem voltam ugyanaz az ember, aki a tanfolyamok előtt voltam.

Nekem az életemet mentették meg és talán ami még fontosabb megerősítettek abban, hogy igenis TUDOK!


És ma reggel, mikor a volt férjem, Michael megkérdezte tőlem, miért vagyok vele ennyire türelmes, csak annyit mondtam, hogy mert TUDOM, AMIT TUDOK ÉS EZT SOHA SENKI SEM VEHETI EL TŐLEM!


Köszönöm, ha elolvastad és ha megosztod másokkal is!


xxx Nikolett


Alapozó tanfolyamok:

Access Consciousness® Alapozó tanfolyam Budapest

2020. október 1-4.

Access Consciousness® Alapozó tanfolyam Győr

2020. október 22-25


Tanfolyamok:

https://hu.nikoletterdelyi.com/workshops

794 views
Contact